Az allergia az immunitás (védekezés) egyik formája, amely során a szervezet természetes védekezõ mechanizmusa célt téveszt, és ahelyett, hogy védelmet nyújtana, betegséget okoz. Allergia tehát az immunrendszer helytelen és káros válaszreakciója olyan anyagokra, melyek általában ártalmatlanok.  

Míg az immunrendszer feladata, hogy a szervezetbe került káros anyagokat megsemmisítse, hatástalanná tegye és ezzel gyógyulást eredményezzen, addig az allergiás egyénben ugyanezek a védekezések különbözõ betegségeket indítanak el. Az allergiára való hajlam örökletes tényezõ, bármely életkorban megjelenhetnek az elsõ tünetek. A megbetegedés felszínre kerülése függ a szervezet immunállapotától és környezetünk (levegõszennyezettségétõl) változásaitól. Kutatások és késõbbi vizsgálatok megerõsítették, hogy az allergiás betegek felénél, háromnegyedénél kimutatható a betegség bizonyos családi elõzménye.

Az is ismeretes ma már, hogy nem az adott betegséget örökli az ember, például az asztmát vagy a szénanáthát, hanem inkább azt a hajlamot, hogy a gyakori allergénekre magas IgE (immunglobulin) szinttel válaszoljon a szervezet. Az viszont egyéb tényezõk függvénye, hogy ez milyen betegséghez vezet, vagy hogy kifejlõdik-e a betegség egyáltalán. Ezek a tényezõk lehetnek további örökletes hatások, vagy környezeti befolyás. 

(Forrás: Dr. Mohácsi Edit allergológus, Szent János Kórház)